Ő János, aki korábban az online társkereső oldalakról írta meg a véleményét, megint tollat ragadott. Hát mi tagadás, jól tette!

Jánosunk jóképű, Vácon, szép nagy kertes házban élő, jól szituált, intelligens, nagyon nyitott, kommunikatív, széles látókörű férfi.

Felesége elhunyt, gyermeke nincsen. Ez év nyarán megkeresett az irodában, hogy segítsek megtalálni a párját.

Teltek, múltak a hónapok, mikor is csörgött a telefon és, tőle nagyon szokatlan, zaklatott és sürgető hangon közölte, hogy fontos információt szeretne velem megosztani.

Ágika, elmesélnék egy történetet, mert célom és eltökélt szándékom, hogy felvilágosítsam, és megóvjam férfi társaimat attól, hogy olyan hibába essenek, mint én.

Ezért muszáj elmondanom Önnek és, mindenki másnak!

Nem vádolni akarok, mert tökéletesen tisztában vagyok a felelősségemmel, és pontosan tudom, hogy 100% - ban én voltam a hibás!

János, kíváncsian várom, halljuk!

Az esemény kettő éve kezdődött, én akkor azt hittem, hogy kész, vége, ennyi volt, de most, 2017 - ben újra megtalált.

Ezt komoly jelzésnek tekintettem, és éreztem, hogy tennem kell valamit!

A „vészcsengőt most szeretném, de piszkosul megnyomni”!

Az egész a világ tudtára akarom adni a storyt, hogyan lehet valakiből pillanatok alatt BALEK!

Én sajnos a saját bőrömön tapasztaltam azt, amit más még csak nem is sejthet, hogy mi a „dörgés az ilyenfajta hölgyekkel”.

Történetem minden betűje, minden szava, szóról – szóra IGAZ!

Lehet ítélkezni, lehet bírálni, én is azt hittem, hogy ez velem SOHA, de SOHA nem történhet meg, aztán mégis!

Sopánkodhatnék miatta és mondhatnám, hogy engem az ártatlan férfit, csúnyán átvertek, de nem teszem, mert sajnos én voltam a hibás, – vállalom!

Szóval Ágika, aki a következő sorokat fogja olvasni, nyilván tök idiótának néz, pedig nem vagyok egy begyepesedett férfi.

Olyan gyors egymásutánban jöttek az események, hogy időm sem volt gondolkozni, csak a segítésen járt az eszem!

Kedves Olvasó, hát, mi tagadás a „döbbenet” szó is kevés erre a történetre, ezért legyen mindenki, nagyon – de nagyon kíváncsi, mert megéri!

Akkor kezdődjék a „színjáték”!

Kettő éve felregisztráltam egy nagy online társkereső honlapjára,

(nem az Önökére).

Nézegettem, hogy kit szólítsak meg, mikor is megláttam Krisztát.

Ő budapesti, korban hozzám illő hölgy volt. 4 – 5 fotót is feltett magáról, melyek nagyon korrekt, mégis irtó csábítók és kívánatosak voltak.

A szép ajkak, smink, a vonzó tekintet, a szempillák, a kedves mosoly, a feltűzött, de mégis kacéran lógó szőke hajtincsek, olyan művészien omlottak az arcára, szóval elragadónak tartottam és vágytam rá, hogy megismerjem. Azonnal írtam is neki, ő válaszolt, megadta a telefonszámát, hogy könnyebben tudjunk beszélgetni. És itt kezdődött a „szédítő” történet.

Ismerjük meg Krisztina ügyes kis fortélyát!

Krisztina levele Jánoshoz:

Kedves János!

Igaz, hogy Budapestet írtam be lakhelyemnek, de most Szeged mellett, egy kis faluban élek édesanyámnál. Nézd ezt el nekem, mert nehéz erről beszélni.

A fővárosban, egy panzióban, feketén dolgoztam, és már 4 hónapja nem kaptam rendes fizetést, mikor is a főnököm szexuálisan zaklatott.

Erre én természetesen otthagytam, mert nem vagyok olyan!

Se pénz, se munkahely!

Annyira nincs pénzem, hogy a telefonomat sem tudom feltölteni, és így, veled sem tudok majd beszélgetni.

Az édesanyám pici nyugdíját csak nem költhetem erre?

Majd csak lesz valahogy!

Hát igen, szegény édesanyád pénzét nem szabad elvenni, - mondtam, de azonnal átvillant az agyamon, hogy ezt a kívánatos hölgyet, hogy fogom megszerezni, ha megszakad közöttünk a kapcsolat!

Ezért gyorsan felajánlottam, hogy feltöltöm 10 ezer Ft – tal a telefonját.

Krisztina, neked nincs családod, ahová fordulhatsz, - kérdeztem?

Jaj, János, van egy lányom, de ő is nehezen él, és én kétszer is elváltam. Szeretnék munkát találni, és akkor mindent visszaadok, de nem tudok Szegedre utazgatni. Legutóbb sem volt pénzem jegyet venni, még a helyi buszra sem, meg is büntettek az ellenőrök.

Mit csináljak, olyan szerencsétlen vagyok, de nem akarom, hogy te megint segíts nekem!

Krisztina, ne mondj ilyent, én nagyon szívesen kisegítelek, küldök neked még 10 ezer Ft – ot, mert az a legfontosabb, hogy munkát találj.

Én is kerestem, sőt, találtam is neki vendéglátós munkát az interneten!

Mire Krisztina határozottan kikérte magának, hogy megint ilyen zaklatós munkahelyen dolgozzon.

Jánosom, olyan szívesen találkoznék veled, de a küldött pénzt is már teljesen feléltük, és már a hosszú szőke hajamat is levágattam és eladtam, mert 2 napja nem ettünk az anyukámmal!

Olyan kínos nekem erről beszélni.

Drága Krisztinám, nem hagyhatom, hogy éhezzél,

küldök neked még 15 ezer Ft-ot…!

Itt már igen gyanakvó gondolatok kezdtek bennem motoszkálni, de a megismerési vágyam még most erősebbnek bizonyult.

Ki akartam várni, hogy mi lesz ebből?

A következő telefonhívása, már célratörőbb volt.

Édes Jánosom, ma egy nagy szörnyűség történt velünk, a villanyt is ki akarják kapcsolni a házunkban.

Figyelj Krisztina, én elmegyek és megnézem, hogy mit tehetek, mert lehet, hogy méltányosságból elérhetünk valamit.

Jaj, jaj, most ne gyere semmiképpen, mert olyan összevisszaság van nálunk, az anyukám is betegeskedik!

No, itt már erősen éreztem, hogy valami nem stimmel!

Újabb telefon:

Édes Jánosom, nem tudom, hogy mondjam el, de mégis kikötötték a villanyunkat, drága édesanyámmal itt ülünk a sötétben, te lehetsz csak az egyetlen megmentőnk (itt jött csak az első kérése).

Krisztina, hát mennyivel tartoztok?

jaj, jaj, hogy is mondjam meg, 57 ezer Ft – tal! 

No, ekkor kezdtem el komolyabban gondolkodni, és összerakni az eseményeket, és itt szólalt meg a fejemben, az a bizonyos vészcsengő.

Nekem ez volt az utolsó csepp a pohárban, és itt vetettem véget, ennek a „fortélyosan nem létező” kapcsolatnak.

Egyáltalán nem tett boldoggá, az a nyilvánvaló tény, hogy egy jó nagy b…om vagyok, kvázi  ÁTVERTEK!

Levontam a tanulságokat, és örültem, hogy a szélhámosságot,

pár 10 ezer Ft – tal megúsztam. Járhattam volna rosszabbul is!

Azért nem hagytam annyiba a dolgot, még akkor beszéltem a társkereső hálózat egyik munkatársával.

Nagyon megköszönték a jelzésemet, és mint kiderült, nem én voltam az egyetlen, aki ráharapott ezekre a képekre, de a hölgy olyan profi volt, hogy a bizonyítékul szolgáló, pénzlehúzós beszélgetéseket már telefonon, ill, saját e-mail címén írta.

Ezért sajnos ők „hivatalból” nem tudták „lehalászni”Krisztinát.

Én pedig magamban, minél előbb le akartam zárni ezt a kellemetlen érzést.

Ezután eltelt 2 év, már el is felejtettem a történetet, mikor is regisztráltam Önnél, irodai tagnak.

Ahogy keresgéltem, egyszer csak az online keresők között döbbenten vettem észre, a számomra ismerősen és csábítóan mosolygó Krisztát!

Ugyanazok a kacér fotók, az adatlapján ugyanazzal az esendő, szerencsétlennek tűnő szöveggel. Azt hittem, hogy leszakad az ég!

Hát, ekkor éreztem, hogy szólnom kell.

János, nagyon – nagyon köszönöm a megtisztelő bizalmát és a segítő szándékát, mert bizony, sok – sok férfitársának segít most azzal, hogy elénk tárta ezt a történetet.

Én Önt annyira racionális, földön járó, értelmes embernek tartom, mi késztette korábban arra, hogy TELJESEN ISMERETLENÜL pénzt küldjön valakinek?

Most idézem János mondatait, hogy mindenki tanulhasson belőle:

Kedves férfi társaim!

Ne higgyétek, hogy én egy kiéhezett, együgyű, bugyuta pasi vagyok.

Férfiasan vállalom a sorsom, igen hibáztam, mert jóhiszemű voltam, amit előre megfontolt szándékkal és baromi nagy profizmussal használták ki.

Ez az egész, olyan viharos gyorsasággal történt, olyan ügyesen hálózott be, hogy először észre sem vettem.

János, mik azok a jelek, amikre ön szerint figyelnünk kell, hogy megvédjük magunkat az ilyen és ehhez hasonló becsapásoktól?

 Férfitársaim!

Első intelem:

Vigyázzatok a csábító fotókkal, mert lehet, hogy „beetetések”!

Velem is ez történt!

Ez a korban hozzám illő hölgy a képen, pont olyan volt, mint akire vágytam, vagy bárki vágyhat. Hihetetlen fiatalos, kacér, nagyon jól beállított, nem túl önmaga mutogató, inkább diszkrét, de mégis figyelemfelkeltő volt.

Visszafogott vonzerőt láttam benne.

Ez fogott meg elsőnek. Még büszke is voltam magamra, hogy ez a szuper hölgy egyáltalán szóba áll velem.

Így utólag visszagondolva, egy profi fotóshop lehetett. Látszott a hölgy kora, de baromi sexi volt.

A hangja alapján is kellemes ember benyomását keltette.

Amikor határozott kérdéseket, érveléseket mondtam, mindenre nagyon meggyőzően, kapásból tudott válaszolni.

De János, nem érezte, hogy ez cselszövés?

Az elején egyáltalán nem, sőt az esendőségétől és attól az érzéstől, hogy én segíthetek, még férfiasabbnak éreztem magam.

Később, a lelkem mélyén voltak belső, bizonytalan hangok, de ő ezt kitűnő érzékkel, azonnal elhessegette.

Mindenre volt életszerű magyarázata.

Pl.: mondtam neki, hogy nagyon sok munkahelyet hirdetnek Szegeden, ha nem akar felszolgálni, próbálja meg élelmiszer boltban. Válasz – jaj, János, nekem bőrbetegség van kezemen és már az alkalmasságin sem felelnék meg.

Így visszagondolva, begyakorolt és kifinomult volt a beszéde.

Úgy fonta az ember gondolatait, hogy teljesen átérezzem a problémáját.

Nagyon ügyesen taktikázott, mert soha nem kért, csak együttérzést, nagyvonalúságot, segíteni akarást váltott ki. Már én éreztem magam rosszul, ha nem segíthettem!

És ilyen távolról, mivel tudtam segíteni, - hát pénzzel.

Soha nem volt tolakodó, ügyesen felállította a csapdát, amibe én önként bele is sétáltam.  

Akkor éreztem a nagy fordulatot, mikor hárította a találkozást és a villanyszámla elmaradást kellett volna kifizetnem.

Itt lett vége, itt tértem észhez!

Ennek a nőnek, hihetetlen pszichológiai érzéke volt.

A kis színjátékát viszonylag kevés pénzzel kezdte. A legelején, a telefon feltöltés nagyon ügyes húzás volt, mert mind a két fél számára hasznos és olyan „mézesmadzag”, ami ugye egy önálló, segítőkész férfinak nem jelenthet gondot.

Ágika, tudom, hogy teljes mértékben én vagyok a hibás, csak figyelmeztetni szeretnék mindenkit, hogy SOHA ne tegyék azt, amit én!

Férfitársaim!

Második intelem:

Minél gyorsabban személyes találkozás!

Ugyanis, lehet, hogy a csábos fotó, és akinek pénzt küldtem, nem is ugyan az a személy. Az én viselkedésem szinte „felhívás volt keringőre”, mert a megérzéseim ellenére sem utaztam oda, hanem fizettem.

János, mégis, mi motiválta, mit várt?

Olyan érzelmeket kavart fel bennem, hogy azt gondoltam, ha ezzel a nővel nem tudok összejönni, akkor vesztes vagyok.

Hát az lettem!

Bizonyára jól kereshetett ezzel a kis „vállalkozásával” ha újból feltűnt a csábító fotóival.

Ezért szeretném jelezni mindenki felé, hogy vigyázzon a segítéssel és az adakozással, hogy ne ő legyen a következő „pali madár”!

János, én megköszönöm, hogy elmondta a történetét, és megtesszük a szükséges intézkedést.

Kedves Uraim!

Harmadik intelem, tőlem - Ágitól:

Azt a hölgyet, akit állandóan meg kell menteni, az nem mentő övet, hanem mentő pénztárcát keres és azt is nélküled hapsikám!

Kriszta nyilván több vasat is tartott egyszerre a tűzben, és ezzel sajnos egészen jól jövedelmező „állást” talált magának.

Az már egy más kérdés, hogy hihetetlen erkölcstelen és gusztustalan, amit csinált, de ehhez is két ember kellett.

Már szinte hallom a férfiak mondatait:

Velem ugyan ilyesmi soha nem fog megtörténni, én ettől sokkal okosabb vagyok, engem nem ver át senki!

Uraim, úgy legyen!

Ha tetszett, kövess, oszd meg, vagy szólj hozzá! Érdekel a véleményed!

(Társkereső irodám elérhetősége:06/20/566-50-47 http://vac.ctk.hu) 

Folytatás pár nap múlva:

Az élet megy tovább!