Barányi Ági blogja

Hogyan NE dögölj bele a párkeresésbe? - avagy egy társkeresőiroda - vezető 10 évnyi tapasztalata


GONDOLATOK/2. Velem biztosan „valami baj” lehet, ha nem találom a páromat? II. RÉSZ

2017. április 23. 20:56 - Barányi Ági

. „valami baj lehet velem” téveszméről

(Társkereső irodámat itt megtalálod: http/vac.ctk.hu)

 Már gyakorló irodavezetőként:

II. rész

Nézzük meg egy kicsit az egyedüllét kérdését!

(nem a szingliségről akarok beszélni)

Minden kapcsolat egyedülléttel kezdődik. Ezt az érzést mindenki átélte, de sokan valami miatt rettegnek tőle. Miért akarunk ebből az állapotból azonnal, rohanva megszabadulni? Olyan ez, mintha borzasztó helyen lennénk, ami félelmet, pánikot okoz bennünk, miért is van ez így?

Azért, mert nem érezzük jól magunkat benne! Miért nem? Mert az egyedüllét könnyen átcsaphat magányba, ami már nem fizikai, hanem lelki sík.

(Most nem beszélnék a társas magányról, amire a blogban visszatérek.) Ekkor kezdenek ránk telepedni a különböző szörnyű érzések: nincs szüksége rám senkinek, nem tudok mit csinálni, nem tudok kihez szólni, beszűkül az életem, nem vagyok fontos, szörnyű gondolatok jutnak eszembe, mit kezdjek magammal….stb? Igen, tudom, ez egy nagyon nehéz lelki állapot, én is átmentem ilyen gyötrődéseken. Megsúgom nektek, szerintem mindenkinek megvan a maga gyötrődése, aki azt mondja, hogy nem, az hazudik! Nem rég olvastam Hosszú Katinka könyvét, no, ő évekkel ezelőtt milyen mélypontról állt fel? Már hallom is a választ, neki könnyű, mert hihetetlen tehetség. Az igaz, de neked nem olimpiát kell nyerni, hanem az egyszerű, pici kis életedet kell örömtelivé tenni! Ez a te bajnokságod lesz!

Én nem szeretnék, és nem akarok „tudományoskodni”. A társkereső irodában 10 év alatt, több száz emberrel beszélgettem erről is, és bizony levontam a szomorú konklúziót: a hosszabb egyedüllét nagyon sok ember számára rossz érzés, feszültséget, szorongást okoz, amit enyhíteni kell! Bizony sokan úgy vélik, hogy valami baj lehet vele és azzal, aki hosszútávon egyedül van! 

Pedig nincs az egyedülléttel semmi baj!

Én, arra inspirállak, hogy az egyedüllétet fordítsd arra, amire való, amiért kaptad az élettől! Mert nem véletlenül vagy ebben az állapotban! Próbáld nyugodtan átgondolni a dolgaidat, átnézni az életedet és hasznot húzni belőle. IGEN HASZNOT ÉS NEM SAJNÁLATOT! Érezd úgy, hogy végre eljött a te időd! Érezd úgy, hogy most saját magaddal kell foglalkoznod! Ne légy áldozata az életednek, mert ki akarna egy áldozattal megismerkedni? No, ki, hát egy másik áldozat! Gyönyörű páros, nem?

Miért kellene átgondolnod?

Mert a pánikolt egyedüllét idióta pótcselekvésekre késztet, pl. eszeveszetten belerohansz ócska, méltatlan kapcsolatokba, csak azért, hogy legyen már valakinek szüksége rád, és elmondhasd magadnak és másoknak, hogy „kapcsolatban vagyok”. Egy nagy frászt, nem kapcsolatban, hanem hülyeségben vagy! Az ilyen „önnyomorító” életmód után keres meg minket rengeteg ember a társkereső irodában, hogy segítsünk, mert őt mindenki átveri és ebben a világban nem lehet normális  párt találni. Hát így nehéz is!

Én személyesen rengeteg kapcsolatot hoztam össze, melynek igaz sztoriját itt fogom megosztani veletek.

Hiszem és vallom, hogy mindenkinek eljön a nagy Ő, de ehhez tenni is kell valamit! De akkor sem vagy bűnös, ha ez másképpen alakul, csak érezd jól magad a bőrödben és találd meg a helyed a világban!

"Jobb egyedül menni, mint másokkal olyan úton, amely nem a miénk és méltatlan hozzánk."
/Müller Péter/

 

(folytatás: GONDOLATOK/2. „idáig süllyedtem” téveszméről)

 

 

 

 

komment
süti beállítások módosítása