Fantasztikus társközvetítésem!
Ősz volt, csengett a telefon, egy kétségbeesett női hang szólt bele, X Zsófia vagyok Budapestről, szeretnék időpontot egyeztetni Önnel.
Természetesen, - mondtam, lefixáltuk a kedd 16 órát. A megbeszélt időben meg is érkezett Zsófia. Első kérdésem nyilvánvaló volt, miért pont engem választott, mivel Bpesten több irodánk is van? Az igaz, - válaszolta, de egy ismerősöm volt már ebben az irodában és ő, Önt ajánlotta Ágika. Ez nagy dicséret! A legnagyobb ajánlólevél mindig, a szájhagyomány útján terjedő személyes tapasztalat.
Zsófia, 50 – es, jól szituált, nagy beszélőkéjű, vidám, normál testalkatú hölgy volt. Az elvárásai is reálisnak tűntek. Mivel nem volt internete, nem tudott otthon nézegetni, válogatni és leveleket fogadni, ezért én segítetten neki a keresésben. Elsősorban budapesti urakat nézegettünk, akik megfeleltek az elvárásainak és a fotó alapján is megnyerőek voltak. Kattintottam az oldalakat, és kiszemeltünk 3 férfit. Az első legyen Béla.
A menetrend ilyenkor az szokott lenni, hogy én felveszem az urakkal a kapcsolatot, egy rövid telefonbeszélgetéssel felcsigázom az érdeklődésüket az általam ajánlott hölgy iránt, és ezzel el is indítottam a fantáziájukat. Magyarul, kellően megalapozom mindkét fél részéről az első találkozást. A többi már rajtuk múlik!
A férfiakról tudni kell, hogy a kezdeti fellángolás után, ellustulnak, elkényelmesednek, és szívesen veszik, ha foglalkoznak velük. Ezen ne múljon! Szóval Béla hívta Zsófiát, ahogyan ezt terveztük és innen már kizárólag a két ember alakítja az életét.
Pár nap múlva hív Zsófi, baj van és eljönne beszélgetni, - ha úgy érzed, gyere. Óriási krokodilkönnyekkel megérkezett, alig tudtam lenyugtatni, ő öngyilkos lesz, mert megalázták! Egy pasi miatt, - hát te nem vagy normális, az a pasi még nem született meg, akiért egy nő ezt tegye, mesélj már!
Szóval, megbeszélték Bélával a találkozót és a mi hősnőnk beleesett az „első randik” nagy hibájába: hogy a férfi lakásán találkoztak, ráadásul ebédidőben, vagyis Zsófia elment Bélához. Hát igen, ez nagy hiba volt, mert ez a szituáció mindig kínos helyzeteket szül.
Két órára beszélték meg a találkozót, Zsófi nehezen, de megtalálta a házat, becsengetett. Kijött egy finoman szólva „nehézkes papa”, aki nem a dédi volt, hanem a mi Bélánk! Már itt el kellett volna rohannom, de szinte földbe gyökerezett a lábam.
Bementem és bátorkodtam mondani, hogy a fotón kicsit más voltál! Ez egy korábbi fotó volt, hümmögött, majd leültünk beszélgetni. Kis idő múlva csöngettek és hozták az ebédet. Ilyen későn ebédelsz, - kérdeztem? Ő a megszokott rutinnal megterített és elkezdett falatozni. Tőlem, még udvariasságból sem kérdezett annyit, hogy: megkínálhatlak? Szépen befejezte, majd közölte: ha már úgy is itt vagy elmosogathatnál? És én hülye, meg is tettem. Néha még utasítgatott, hogy mit, hova tegyek, ha már itt vagyok, mit, hova pakoljak a konyhában, mert ő szereti a rendet!
Ezután megérkezett a 10 éves unokája, és mintha ott sem lettem volna, elkezdtek beszélgetni. Itt lett tele a pohár. Már nagyon forrt bennem a méreg, félrehívtam és elmondtam neki, - hogy nem azért jöttem, hogy asszisztáljak a délutánjához, hanem azért, hogy megismerkedjünk, vagyis randizzunk!
Bélám közölte, hogy mi abban a probléma, hogy elmosogattam és itt van az unokája? Ő nem akar lusta nőt és én nem is vagyok neki megfelelő, ha nem értem meg, hogy ő csak a valóságot akarja megmutatni.
Miért hívtál ide, ha nem férek bele az idődbe, mert most is tanulsz az unokáddal - kérdeztem? Mire ő elképedve válaszolta: Zsófia, nekem fontos az unokám! No, erre én már nem tudtam mit mondani, sarkon fordultam és otthagytam.
Tudom, hogy ezt egy órával előbb kellett volna megtennem! Iszonyúan megalázott!
Zsófia, mindenki tett már meg olyan dolgot, amiről tudta, hogy nem kellett volna. Senki nem tökéletes, fontos, hogy tanulj belőle. Felejtsük el, lépjünk tovább, és kész! Szerencsére nem történt tragédia. Keressünk egy hozzád illő úriembert!
Hála Istennek, nem ment el teljesen a kedve a társkereséstől, szép lassan megnyugodott és újra elkezdtünk nézegetni a laptopon. Egyszer csak Mártonhoz értünk. Én már korábban beszéltem vele egy másik hölggyel kapcsolatban. Budapesten élt, nagyon kedvesnek, udvariasnak tűnt, a magánélete is rendben volt, egy igazi úriember benyomását keltette.
Szóval, Mártont teljes szívvel tudtam ajánlani, mondtam, hogy ismerem, valós adatok vannak a regisztrációs lapján, próbáljuk meg őt. Márton nem lesz bunkó, mint az előző úr volt, de vonja le a tanulságot és ígérje meg, ha bármi nem tetszik, azonnal otthagyja!
Lerendeztem vele az ilyenkor szokásos ajánló telefont. Másnap délelőtt már hívta is Zsófit. Egy kávézóban megbeszélték a randit, ami nagyon jól sikerült. Végre egy rendes pasi, örömködött Zsófi, pont olyan, amilyent elképzeltem magamnak. Az első randi után még nagyon sok következett.
Teltek múltak a hetek, hónapok, és már el is felejtettem a dolgot, mikor is újra hív egy ismerős szám: X Zsófia vagyok, emlékszel még rám, - kérdezte? Hát persze, te vagy az öngyilkos jelölt, de ugye most nem ezt akarod újra? Dehogy is, pont az ellenkezőjét.
Ágikám, az ESKÜVŐNKRE szeretnélek meghívni! Én azt hittem elájulok. Összeházasodunk, és azt szeretnénk, ha te is ott lennél az egyházi ceremónián. Boldogan! Hát így történt az én első, fantasztikus társközvetítésem. És ami még ragyogóbbá teszi, hogy Zsófi és Márton, ma is együtt vannak!
Természetesen a központi irodánk honlapjára is felkerült ez az örömhír, hogy mindenkit inspiráljon: Soha ne add fel!
SIKER
Zsófia és Márton, két hagyományosan regisztrált ügyfelünk, márc. 20 –án örök hűséget esküdtek egymásnak egy református templomban. A szertartáson a társkereső iroda is képviseltette magát. Zsófi Vácon regisztrált 2009. novemberében, Márton a központi iroda ügyfele volt.
Megismerkedésük után azt mondták: EZ , ISTENI TALÁLKOZÁS VOLT, ÉS ŐK MINDiG IS EGYMÁSRA VÁRTAK!!!!
Mi csak gratulálni tudunk nekik és természetesen magunknak is!
SZERETNÉNK MINDENKIT BIZTATNI ARRA, HOGY AKI VALÓBAN KOMOLYAN GONDOLJA, AZ MEGTALÁLJA A PÁRJÁT!
Ha tetszett, kövess, oszd meg, vagy szólj hozzá! Érdekel a véleményed!
