Barányi Ági blogja

Hogyan NE dögölj bele a párkeresésbe? - avagy egy társkeresőiroda - vezető 10 évnyi tapasztalata

GONDOLATOK/4. Hogy a randin, NE vele találkozz! BRRR (Jézusom!)

2017. május 11. 20:43 - Barányi Ági

avagy hasznos tanácsok és figyelmeztetések mindenkinek!

Hogy a randin, NE vele találkozz! BRRR (vagy lehet, hogy akarod?)

 

 (Társkereső irodámat itt megtalálod: http/vac.ctk.hu) 

 

Már gyakorló irodavezetőként:

 

Kedves Olvasó!

Végigvezetlek téged egy folyamaton, a társkeresés gondolatának megszületésétől a párod megtalálásáig.

10 évnyi tapasztalattal, gyakorló irodavezetőként rengeteg emberrel beszélgettem/beszélgetek és számos kapcsolatot hoztam össze. (amiről majd itt, folyamatosan olvashatsz)  A hosszú évek észrevételeit, levont tanulságokat, tapasztalatokat megosztom veletek. Egy biztos, hogy senki nem bújhat ki a saját bőréből. Átmenetileg elfed mindent az „entyem, pentyem”, de egy idő után, mindenki  hozza a formáját, ami tuti biztos.

Tök mindegy, hogy párodat, egy társkereső irodában, vagy az interneten, vagy „spontán” keresed, mert az emberi természet mindenütt ugyan úgy működik.  

Ami viszont nem mindegy, az a társkereső irodában kapott segítség és egyéb hozzáadott értékek!

Az „IGAZI való világ”, mindig a kulisszák mögött van, csak figyelj oda!

Tapasztalataim alapján segítek neked eligazodni, szépítés, félrebeszélés, „mismásolás”nélkül, hogy mire figyelj, mik az előnyök és a hátrányok, a buktatók, az átverések, mit tegyél, és mit ne tegyél.

De a megoldás a TE kezedben van.

Vicces, humoros és izgalmas olvasmány lesz, kortól és nemtől függetlenül, Mindenkinek!!!

 

Társkeresés + internet!

 

Szögezzük le, társkeresés mindig is volt és mindig is lesz! Korábban az ezzel foglalkozókat kerítőnőknek, ezt a tevékenységet, kommendálásnak hívták. Társadalmi igény hívta életre.

A forradalmat az internetes társkeresés hozta el. Ez sokak fejében óriási dilemmát okozott. Most elsősorban a szemérmesebb fiatalokra és a 40-es korosztálytól idősebbekre gondolok.

Ők úgy érzik, hogy a társkeresés, az „együtt járás, az udvarlás, mindenkinek a magánszférájába tartozó, teljesen intim dolog. Ezzel szemben az internetes keresgélés minden, csak nem intim! Ez az egyik buktatója.

Bizony, kellemetlen lehet, ha pl. egy egész iskola röhög, a tanár úr társkeresésén, vagy egy város a polgármesterén.

 

Az internet másik buktatója, hogy kontroll nélkül, mindent elbír. Mindenki azt ír magáról, amit akar, érettségi fotót tesz fel az 50 éves férfi/ nő, de már az is megtévesztő, ha 10 évvel ezelőtti az a kép.

Bizony az internetnek óriási az előnye és óriási a hátránya.

A kulcs, pedig az ember, aki használja!

Szóval elindult egy káosz, egy zavaros, amiből egyáltalában nem könnyű kihalászni a valódi érzelmeket! Akarva, akaratlan megtévesztjük a másikat, aztán a személyes találkozásnál sikítva rohanunk el, hogy: anyám, én nem ezt a lovat akartam!(lásd a blog fotót az önbizalommal teli „csodálatos” pasiról) )

 

Nagyok a csalódások, a kiábrándulások, elszáll a bizalom, megsérül a lelkünk, amit nagyon nehéz helyrehozni.

Sok kérdés felvetődik egy emberben, amikor azt olvassa: társkereső iroda.

Mit rejt ez egyáltalán, miért van erre szükség, nem ciki-e odamenni, tényleg csak a balfékeknek van erre szükségük, és csak a maradék van ott?

Kifizetek egy csomó pénzt és mégsem találom meg a páromat?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg bennem is és nyilvánvalóan mindenki másban.

 

Miért is jön valaki társkereső irodába?  (társkereső iroda = hagyományos társkeresés)

 

Mert NINCS ELÉG LEHETŐSÉGE  ÉS  IDEJE A HÉTKÖZNAPI  ISMERKEDÉSRE!

Mert e témában már 100 kört megfutott, 100 borzalommal találkozott és már kezd beleunni.

Mert lassan, de biztosan betelik az a bizonyos pohár!

Ezért előbb – utóbb eljön a pillanat, amikor intimitást, személyességet és igényességet akar!

Miért is fizet valaki komolyabb összegeket, ha ott van a nyílt internet?

Hát pontosan azért, mert elege lett!

Nem akar becsapva lenni, nem akar mindenki előtt látható lenni, és amiatt a plusz miatt, amit egy irodavezető a személyiségével adni tud.

Aki fizet, az nem fog hazudni, alapvető dolgokban valótlant állítani, mert azt megteheti az ingyenes online oldalakon.

Miért fizetne, ha ingyen is hazudhat? (Természetesen, a hazudozásokat nem szeretném általánosítani!)

Ez a legnagyobb szűrő és a legnagyobb különbség az online és az irodai társkeresés között! Itt elindul egyfajta bizalom. 

A másik fontos dolog, hogy a privát életében, senki nem találkozhat annyi nővel/férfival, mint amennyivel itt a rendszerben és mindenki azért van itt, amiért ő, vagyis párt találni.

Közös a sors és közös az érdek, ami nyitogatja az érzelmeket.

 

Mivel nincs tapasztalatom, honnan tudom, hogy melyik társkereső (céget) irodát válasszam?  (láss a színfalak mögé!)

ILYEN IS VAN, VIGYÁZZ!!

·        Soha ne menj olyan társkereső irodába, ahol nincs elég ügyfél, vagyis nincs kiből válogatni! Ezt honnan lehet tudni?

·        Ezt onnan lehet tudni, hogy NINCS HONLAPJA!

·        HA VAN HONLAPJA, akkor legyen nyilvános, mindenki számára elérhető, de leginkább a saját ügyfelei számára megtekinthető adatbázissal!

·        Hozzám is fordulnak elfoglalt, vezető beosztású hölgyek/urak. Időhiányban szenvednek, ezért maximális segítséget kérnek.  Az irodavezető személyes segítsége soha nem keverendő össze a kevés ügyfél elfedésével, ami egy hatalmas trükközés !

·        Az irodák elsőrendű feladata, hogy a megadott információk, adatok alapján, párkapcsolati lehetőséget közvetítsen, vagyis a társkereső minél nagyobb adatbázisból tudjon választani, az elvárásainak megfelelő hölgyek/urak közül. Tudjon keresgélni és velük kapcsolatot kezdeményezni.

·        A legelfoglaltabb ügyfélnek is legyen lehetősége a beregisztrálás után körülnézni az adatbázisban. Ha ez nem így van, akkor kevés ember van rendszerben és az intimitás fedőnév alatt, inkább misztifikálás, és sumákolás van! (bizony van ilyen hely is) természetesen, ha felvállaljuk a kockázatot, akkor legyen úgy, de utána ne panaszkodjunk

·        Senki nem akarna úgy nagy pénzt fizetni egy társkereső irodába, hogy beregisztrálás után sem tud belenézni az adatbázisba, mert rajta kívül csak 3 - 4 ember lézeng a rendszerben, amit ő nyilván nem tud!

N  No, ekkor történik az, hogy egy ügyes kis szöveggel nem engednek, vagy technikailag nem is tudod megnyitni a rendszert.

·        Ekkor jön az ókusz – pókusz, hogy majd ő, az irodavezető megkeresi helyetted a párodat, de ő is a nulla adatbázisból dolgozik, csakhogy ezt te nem tudod!!!!!

·        Ekkor jön a jó kis duma : ne keresgélj, majd mi keresünk helyetted hozzád illő párt! Ez a szöveg mindig bejön, mert elolvadsz a készséges felajánlástól és az elegánsan tálalt semmitől, pedig, ha tudnád? Majd jön az irodavezető „sakkozása” és pult alól kapsz néhány nevet és telefonszámot, ami egy beépített emberé vagy egy családtagé. Ez pszichológiailag azért fontos, mert az ügyfélnek éreznie kell, a vele való törődést, hiszen fizetett! Az irodavezető pedig alig várja a következő ügyfelet, hogy be tudjon már mutatni neked egy valódi társkeresőt.

·        És itt jön a következő buktató, ha pl.a várakozó hölgy 50-es, és a várva várt új beregisztráló férfi 35 éves! No, ez a baromi ciki, mert nem mondhatod a pasinak, hogy várjon még 30 évet, a csajszi, pedig ne öregedjen tovább! És ezzel elkezdődnek a nagy átverések! Ezt hívják az adatbázis feltöltésének, ami nagyon hosszú folyamat, és amit nyilván nem kötnek az orrodra.

·        Ha nem figyelsz, vagy szemérmeskedsz és nagyvonalúan kiengeded a kezedből az irányítást, bizony a pénzedért kapsz egy nagy semmit!

·        A csillogó, jó hírű név sem garancia, nézz körül, ne dőlj be a praktikáknak, és ne hagyd magad félre vezetni!

Vedd észre, hogy ha nem engednek belenézni a „pakliba”!  Szerinted mekkora esélyed van „bekötött szemmel” párt találni?

 

A jó és korrekt társkeresők honlapjai átláthatóak, rengeteg  lehetőséget, információt tartalmaznak, a központ és az irodák munkaidőben, sőt az irodavezetők még azon túl is hívhatóak, vagyis biztonságot és segítséget adnak. Egyértelművé van téve az online, és az irodai szolgáltatás. Nálunk ingyenesen is működik a hatalmas online rész, ami mindenki számára elérhető és mellette működünk mi, az irodák, az igényesebb, személyesebb, hagyományos regisztrációval. Tehát már otthonról bárki beléphet hozzánk, és ingyen is megnézheti a lehetőségek egy részét.

Kedves olvasó, ha ezek a feltételek nincsenek, veszélyes vizekre evezel!

 

Ha tetszett, kövess, oszd meg, vagy szólj hozzá! Érdekel a véleményed!

 

 Folytatás pár nap múlva:  Kik jönnek a társkereső irodába?

Ehhez néhány jó tanács: óvatosan kezeld, ha…!

Szólj hozzá!

TÖRTÉNET/3. A férfilogika mélységei.

2017. május 08. 21:29 - Barányi Ági

avagy, kínos és tanulságos sztori, ami bárkivel megtörténhet

(Társkereső irodámat itt megtalálod: http/vac.ctk.hu) 

 

Harmadik rémtörténet Ágika főszereplésével

 (rém) Randi 3.

(még nem voltam irodavezető)

Lám, lám, milyen bölcs ez az élet!

Ősz volt és nagyon hideg, iszonyú szélvihar már napok óta.

Gondoltam, meg kéne próbálni egy újabb randit, jönnek az ünnepek, a szilveszter, kellene már mellém egy pasi.

 

Következzen Gábor, akit szintén az internetről ismertem meg.

A nagyobb szerencse reményében, én akartam választani, ezért én szólítottam meg őt. Pesti, független, rendezett körülmények között élő, korban hozzám illő, nagyon jó orgánumú férfi volt.

Többször hívtuk egymást, kedves, kommunikatív, és normális  gondolkodású embernek tűnt.

Elmondta, hogy a mobiljával a napokban egy kis baleset történt, de azért nem szeretné megszakítani társkeresését, ezért most csak vezetékes telefonról tud beszélni. Még szerencse, hogy az otthoni vállalkozása miatt erre anno, szüksége volt.

 

Ezt teljes mértékben elfogadtam, sőt, egyfajta bizalmi kategóriának is elkönyveltem, mert aki vezetékesről „mer hívni”, ott teljesen kizárható a környezetében egy feleség, élettárs, barátnő, kvázi valóban egyedül él.

Ez a tény a társkeresésnél nálam igen fontos szempont.

 

Ezt így meg is beszéltem magammal. Bármikor rácsörögtem, mindig kedélyesen elbeszélgettünk, ami alátámasztotta az elképzelésemet.

Hát akkor minél előbb vágjunk bele, gondoltam, egy rövid személyleírás magunkról és induljon, az első találkozás. Pénteki napot ajánlottam, 16 óra a Nyugatiban, a West End felöli kijáratnál.

 

Hideg és nagyon szeles nap volt, ami egyre erősödő szélviharba ment át.

Kissé hezitáltam, hogy elinduljak-e, de a kíváncsiság erősebb volt.

15 óra után értem be, no, mi egy nő első dolga, hát a mosdó keresése, hogy rendbe szedje magát.

Ezt tettem én is, cicoma, rúzs, parfüm, ruha- és frizuraigazítás, szóval, minden, ami kell. A legjobb formámat próbáltam hozni, oké Ági, csini vagy!

Néztem az órát, hogy el ne késsek, közben természetesen a kirakatokat is szemrevételeztem.

 

A szívem erősen kalapált, mivel még nem láttuk egymást. Mi lesz, ha nem tetszem neki? Ági ez a kérdés már nem „játszik”, így döntöttünk, felnőttek vagyunk.

Amúgy a pasi is lehet borzadály. Ha korábban fotót cserélünk, az úgy is csak egyfajta támpont, a személyiség ettől sokkal fontosabb!

Ez így legalább izgi lesz, biztatgattam magam, - hát az is volt!

 

16 óra, várok még 3-4 percet, ami ugyebár íratlan nőcis szabály!

Négy óra 4 perc, mosolyogva kilibbenek, mint egy celeb, már csak a „csapó” és a lesifotósok hiányoztak.

Nagy pátosszal nézek jobbra, nézek balra, elvileg ott kellett volna várnia a nagy Ő-nek, de nem volt ott!

Egyetlen tébláboló pasi sem illett a megadott képbe.

Hát ez szuper, ez valóban baromira izgi, pillanatok alatt a hideg ellenére teljesen leizzadtam, akkor most mi van, megfordult a koreográfia?

No, mindegy, Ági semmi baj, nyugi, nincs pánik, gondolkodj és alkalmazkodj a helyzethez, most akkor én várok.

 

De abban a pillanatban belém nyilallt a következő „szuper” érzés, biztosan távolabbról meglesett és olyan ronda lehetek, hogy azonnal elfutott! 

Ilyen „csodálatos” intuícióim jöttek, de szerencsére az egyre fagyosabb szélnek köszönhetően, lassan az „agymenésem” helyreállt és visszatért belém a normális élet.

 

Szóval, itt valami más lehet! Most mit csináljak? Hívjam, ne hívjam? De ugye nekem csak vezetékes számom volt. Ez egy irtó hülye helyzet.

Ha hívom, lehet, hogy ciki leszek, ha nem, akkor megfagyok. Azt eldöntöttem, hogy várok, de meddig?

Oké, még sétálok 4 óra 10-ig, nem jött, no, még várok negyed 5-ig, nem jött. Ági most kell felhívni – hívtam, nem vette fel, nincs otthon, ez jó, tehát elindult. No, akkor most mi is van?

 

Ahogy az a nagy könyvben írva vagyon, jöttek a teóriák. Elindult, de kidőlt egy fa és megállt a villamos, elindult, de baleset miatt lezárták az utat, elindult, de…..no, itt a vége. Gondoltam fél 5-ig várok, ezután felülök az első vonatra és hazamegyek. Így tettem. 

 

A vonaton szó szerint forrt bennem a méreg, ami az elkeseredettségemmel párosult. Ez valahogy látszódhatott is rajtam, mert ember fia, nem mert, még csak a közelembe sem leülni!

 

Mivel nem akartam mások füle hallatára szerelmi ügyeket intézni, megpróbáltam lenyugodni. Volt időm latolgatni, mit mondjak neki, ha egyáltalán felveszi a telefont és nem vert át, mert hát ez is benne volt a pakliba, bár a beszélgetéseink alapján ezt nem feltételeztem róla.

Teljesen idiótának éreztem magam, átfagyva kb 18 órára hazaértem. Egyszerűen nem értettem a helyzetet. Berontottam a lakásba, nagy levegő és telefon…!

 

Kicsengett, felvette az, ismerős, mackós hang, X Gábor, tessék? (még köszönni is elfelejtettem, rárontottam, mint egy oroszlán)

·       gi vagyok, Gábor neked most hol kellett volna lenned, mit beszéltünk meg, kérdeztem? (ilyen kis kedvesen)

·        Válasz: 4-kor a Nyugatiban, és én ott is voltam!

·        Gábor, te nem voltál ott, mert én 4 óra 4 perckor léptem ki a West End ajtaján, ami kettő lépésre van a megbeszélt helytől, és te nem voltál ott! Miért kellett átverned?  

·        Válasz: Én nem vertelek át, én ott voltam 16 óra 00 perckor, de te nem voltál ott, és én eljöttem!

·        Micsoda, te nem voltál képes várni rám pár percet?

·        Válasz: Miért vártam volna, négy órát beszéltünk meg és te nem voltál ott, ezért eljöttem!

·        Gábor, te komolyan azt kérdezed tőlem, hogy miért vártál volna? – hát a tiszteletért, hogy tesznek érted valamit, a gesztusért, amit én ismeretlenül megtettem feléd, te esélyt se adtál nekem, aki oda - vissza 80 km - t utaztam ezért a találkozásért? Tudom, hogy én ajánlottam fel, de megbeszéltünk valamit, és én bíztam benned. Te, aki 10 percre laksz a Nyugatitól, eljátszottad a hisztis, pattogós, bölcsődés agyú pasit?

Milyen férfi vagy te?

Nem fért volna az életedbe néhány perc várakozás? Akár a vonat is késhetett ebben az ítéletidőben!

Hát tudod, most már rájöttem, miért vagy te egyedül, mert iszonyúan önző alak vagy és egy hatalmas nagy bunkó!

·        Ezzel kinyomtam a telefont!

Tanulság 3.

Nagyon rosszul éreztem magam a bőrömben, egy újabb kudarc…, aztán elkezdtem gondolkodni az ő fejével. Nem, nem akartam felmenteni, de próbáltam elképzelni a szitut, mi vezetett idáig? Ez a mamlasz, de hatalmas egójú pasi, nyilván kínosnak érezte a várakozást, őt aztán ne várassák meg, ő pontos ember, nem fog egy ismeretlen nőért itt ácsingózni ebben az ítéletidőben. Ha jön - jön, ha nem - nem, őt nem fogja senki átverni! Rajta ne röhögjön a fél Nyugati!

 

Az fel sem merült a pici, pontos agyába, hogy ehhez a találkához én hoztam a nagyobb áldozatot. Pár perc várakozás, nem átverés, hanem életszerű megoldás, és egy kapcsolat reményében, lehet, hogy meg is éri!

Urasága, inkább a megfutamodást választotta, mint a gondolkodást.

Amúgy a mobiltelefon hiánya csak tetézte a helyzetet, ami egyértelműen az ő „sara” volt. Valószínűleg már alapjáraton is ilyen fatengelyes, keményfejű lehetett.

Ki tudja?  Percekkel később ott voltam én, aki ugyanott ácsingóztam a viharban. Nekem sem esett jól, de engem nem érdekelt, hogy ki mit gondol? Kinek tartozom én elszámolással?

 

A randiknak nagy tanulságai vannak, és a tanulságoknak mindig ára van,- meg kell élni, - ahogyan ezt is!

Abban a pillanatban mélységes fájdalmat és szomorúságot éreztem, az önbecsülésem mínuszba ment át. 

 

Miért éppen velem történnek meg ezek a dolgok? Mindenkinek van párja, csak nekem nincs – hangulatba kerültem, kicsit még „fetrengtem” az önsajnálatba, aztán jöttek az életmentő gondolatok.

Lelki szemeimmel elképzeltem magam néhány élethelyzetben, ahol ez a pasi,  minden pillanatban hozná a rugalmatlan formáját! Atya Isten, hát ez nekem a halál lenne!

 

Lám, lám, akivel NEM kell találkoznod, azzal NEM is találkozol! Ugye milyen bölcs ez az élet!  Ez a pasi nem nekem való! Tudták az égiek! Ági, téma lezárva, lapozzunk, jöhet a következő!

 

 

Ha tetszett, kövess, oszd meg, vagy szólj hozzá! Érdekel a véleményed!

 

Folytatás pár nap múlva: Egy kis szakma/ Láss a „díszletek” mögé!

Miért is jön valaki társkereső irodába?

Honnan tudom, hogy melyik társkereső (céget) irodát válasszam?  

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása