Barányi Ági blogja

Hogyan NE dögölj bele a párkeresésbe? - avagy egy társkeresőiroda - vezető 10 évnyi tapasztalata

GONDOLATOK/9. Biztos, hogy mindenki megtalálja a párját,

2017. július 07. 20:59 - Barányi Ági

avagy „mártírok,munkahősök és mama – panzió lakói” fegyelem!

Nem, nem biztos!

 

Igen, van olyan, aki nem találja meg nálunk a párját.

Ezt, mint korábban említettem, senkinek sem lehet garantálni, sőt erre az első beszélgetésnél is nyomatékosan felhívjuk a figyelmet! 

 

Mi emberek, állandóan változó lelkiélettel éljük napjainkat. Ezek a belsőnkből fakadó, de a körülmények által befolyásolt érzelmek, amelyek később a cselekedeteinket fogják motiválni.

 

A társkeresésre rá kell hangolódni, foglalkozni kell a gondolattal.

Nem szabad társat keresni akkor, ha a múlt héten temettem el a páromat, vagy a múlt héten váltam el, vagy szakítottam!

Mindent meg kell gyászolni, aztán elengedni.

Ez iszonyúan nehéz folyamat.

 

Friss bánattal nem lehet jövőt építeni!

Nem lehet jövőt építeni akkor sem, ha a „munka hőse, vagy a család lelke” című szerepet játssza valaki, vagyis nincs ideje randizni, - mondja ő, mert akkor biztos, hogy éhen hal a család.

 

Akkor is nehéz társat találni, ha olyan előítélettel indulok el, hogy minden nő és minden férfi hülye. Szóval a pártalálás  RAJTUNK IS MÚLIK!

 

Több idősebb úr is panaszkodott az egyre  tipikussá váló, olyan helyzetekre, amikor is a szülővé váló gyerekek, a család, és az unokák nevében teljesen kisajátítják a nagymamát. „Mamapanziót” szeretnének, ahol „szögről leakasztható” legyen a nagyi.

A nagyszülőben keltett lekiismeretfurdalás a lehető legrosszabb. 

Az ilyen történeteknél a kapcsolat, szakítással végződik, ami hosszútávon senkinek sem jó.

Az unokák, hipp – hopp felnőnek, a nagyszülők pedig egyedül maradnak!  Egészséges önzésnek bele kell férnie a párkeresésbe!

 

Az az egyetemista fiú sem találta meg nálunk a párját, akinek az édesanyja hívott fel, hogy segítsek a fiának párt találni. A fiú az első beszélgetésünknél elmondta, hogy azon a karon, ahol ő tanul „csak 40 lány” van, ami szerinte nagyon kevés és ő még egyikkel sem randizott, mert nem tartotta alkalmasnak egyiket sem erre…! Hát ez igen!

 

A keresési beállításoknál nagyon kicsi intervallumokat adott meg, ami teljesen leszűkítette a talált személyek körét.

Bárkit ajánlottam, mindig talált valami kifogást: alacsony, magas, sovány, kövér…stb. Senkivel sem randizott.

Próbáltam inspirálni, hogy hozzunk már össze egy találkozót, de nem!

Itt nagyobb volt a probléma, mint ami, az én hatáskörömbe belefért.

Ilyen is van. Ezt természetesen előre nem lehet látni.

 

Sokszor felmerül a kérdés, mennyi ideig levelezzek valakivel, mikor jöjjön el az első randi ideje? Válaszom: amilyen gyorsan csak lehet!

Tilos, hetekig, hónapokig levelezgetni, akármilyen távol is laktok egymástól. Magyarországon nincsenek távolságok.

 

Aki kifogásokat keres és akadályokat gördít a találkozásotok elé, az mindig gyanús.

Higgy nekem, kedves olvasó!

Ne egy hatalmas pofára eséssel kezd az ismerkedést!

 

Ha tetszett, kövess, oszd meg, vagy szólj hozzá! Érdekel a véleményed!

 

(Társkereső irodámat itt megtalálod: http://vac.ctk.hu) 

 

 

Folytatás pár nap múlva: 

Az első telefon „szentsége”!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valakikell.blog.hu/api/trackback/id/tr1212648207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása